Sziasztok!
Hogy elejétvégét vegyük a nagy csúszásoknak, elsőre bevezetjük, hogy aki csúszik, az a következő választáskor a választási sorrendben eggyel hátrébb kerül (ami nem lesz később sem jóváírva), tehát aki sűrűn csúszik, annak marad a kaka. A hétfőt most nem számítjuk bele, mert hétvégén tud az ember fia főként nézni, viszont bármi közbejöhet. Tehát hétfő éjfél a határidő.
Következő választás sorrendje ez lenne egyébként: Tomidoki, Dzsala, Rosen, Groschan.
Dzsala
amerikai, fekete-fehér, magyar inzertes, néma, rövid rendőrös vígjáték - 23 perc
Nem ez a kedvenc Chaplin-rövidfilmem. Inkább a Fizetés napja vagy az Egy örömteljes nap. Közelebb állnak hozzám, bár mégis ezt értékelik többre.
A "Könnyű utca" az ottani nyócker, a házak közt verik a rendőröket, akik nem merészelnek nagyo
n a lakók közé. Eközben egy csavargó (aki közeli képen azért finom úriember) jobb híján az örs körül téblábol, mivel semmi munkája sincsen. Végül összeszedi a bátorságát és jelentkezik, rögtön ki is küldik a legnehezebb körzetbe, ahol az igazi nehézfiú (aki nehéz fiú) a főnök, az ő szava szent, vagy ha a szava nem, akkor az ökle.
A csavargó össze is akaszkodik vele, és fejbeveri a gumibotjával, ám annak meg sem kottyan. Na, itt álljunk meg egy szóra (akár Tomidoki kedvéért is). Chaplin előtt leginkább kísérletezések voltak a filmtörténelemben, ő volt az, aki nem nagyon tanulhatott kitől. Viszont az őt követő száz évben - ami eltelt - sokszor még mindig az ő poénjait látjuk viszont, őt utánozták. Ezért (is) említjük Chaplint a legnagyobbak közt. Ezt a poént, hogy egy erős embert egy súlyos vagy kemény tárggyal fejbevernek, akinek meg sem kottyan (első képen a rendőr fejbeveri nagy darab áldozatát, aki észre sem veszi), számtalanszor láthattuk filmekben, hogy távolit ne mondjak, szinte minden Bud Spencer filmben vagy "százszor".
Visszatérve a filmhez, a csavargó szorult helyzetbe kerül, és miközben a nehézfiú az utcai világítás oszlopát hajlítgatja, hogy izmozzon a szakadt rendőrnek, addig az leleményesen megnyitja a lámpában a g
ázt (akkoriban gázlámpák voltak). A piti gengszter elszenderül, amivel a rendőr tiszteletet szerez és félelmet kelt a körzetben. Később újra összeakaszkodnak, akkor előbb egy vázát(?) dobna a fejére az emeletről, de meggondolja magát és nagy nehezen kituszkolja a tűzhelyet az ablakon... Végül pár kaland után rendet tesz a csavargó az utcában, ahol helyreáll a rend, és mindenki templomba jár, hepijendspojler.
Chaplin a híres lámpás jelenetnél egyébként megsérült és kórházba került.
Nekem ez egy kicsit középszerű Chaplin rövidfilm. Értékelés: ⑤
Rendezte (és írta): Charles Chaplin. Főszereplők: Charles Chaplin (a hajléktalan, aki rendőrnek áll), Edna Purviance (a Remény Misszió tagja), Eric Campbell (a nehézfiú).
Az alábbi filmek választhatóak:
A Generális - The General - 1926 - amerikai néma akció-vígjáték - 75 perc - Rendezte: Clyde Bruckman, Buster Keaton. Főszereplők: Buster Keaton, Marion Mack, Glen Cavender. IMDb: 8,30. EU-IMDb: 8,04. Keaton nem csetlik-botlik mint Chaplin, hanem mint Harold Lloyd, akrobatikus mutatványokkal szórakoztat. Sajnos a legnagyobb poént el kell árulnom a leírásban, mert annyira szeretem. A mozdonyvezető elmegy a sorozásra, hogy szerelme kedvében járjon, de mivel masinisztára szükség van, ezért nem sorozzák be, hiába áll be többször is a sorba. A végén pipa lesz és azt mondja: - Rendben. De aztán ne engem hibáztassatok, ha elveszítitek a háborút! IMDb TOP250: 123. Az Amerikai Nemzeti Filmintézet beválogatta a filmjei közé.
A cirkusz - The Circus - 1928 - amerikai néma vígjáték - 69 perc - Rendezte: Charles Chaplin. Főszereplők: Charles Chaplin, Al Ernest Garcia, Merna Kennedy. IMDb: 7,75. EU-IMDb: 7,72. Érdekes, ez a Chaplin film nem maradt meg bennem - bár nem volt rossz -, kivéve a végén azt, hogy Chaplin áll a kötélen mint kötéltáncos, miközben majmok ugrálnak rajta. Nem tudom, hogy trükközték meg, de szenzációs. Tiszteletbeli Oscart kapott.
Nyugaton a helyzet változatlan - All Quiet on the Western Front - 1930 - amerikai háborús filmdráma - 128 perc - Rendezte: Lewis Milestone. Főszereplők: Lew Ayres, Ben Alexander, Louis Wolheim. IMDb: 8,02. EU-IMDb: 7,86. Számomra itt kezdődik a FILMkészítés. Ez már hangosfilm (pár néma filmmel még találkozunk, de csak alig-alig). Bár kritikai fogadtatása jó volt, Németországban pár vetítést követően, majd Olaszországban is betiltották egészen 1956-ig. A nácik a film vetítésekor bűzbombákat dobáltak és patkányokat engedtek szabadon, tiltakozva a film ellen... 1930-ban elnyerte a Legjobb filmért járó Oscar díjat.IMDb TOP250: 225.
Vész esetére tartalékok, amik kimaradtak:
A kókuszdiók - The Coconauts - 1929 - amerikai musical-vígjáték - 89 perc - Rendezte: Robert Florey, Joseph Santley. Főszereplők: Groucho Marx, Harpo Marc, Chico Marx. IMDb: 6.76. NON-USA IMDb: 6,37. Ez volt az első Marx fivéres film, amit meg akartam nézni, vesztükre. Egyszerűen nekem ez nem vicces. Ha felléptek volna az ócska tehetségkutatón, kis bunkó Puzsér mondta volna, hogy mi ez az ordenáré? Vannak kimondottak 8 pont körüli Marx fivéres filmek, amiket még nem volt lelkem elővenni, nem tudom mikor lesz, reméljük valaki majd ír azokról jót, és akkor előveszem.
A gyilkos - Murder! - 1930 - angol thriller - 98 perc - Rendezte: Alfred Hitchcock. Főszereplők: Herbert Marshall, Norah Baring, Phyllis Konstam. IMDb: 6.28. NON-USA IMDb: 6,28. Hitchcocknak nem az első filmjei közé tartozik, de még így is korai művének mondható (1922-es az első rendezése). Nem láttam, nem sokat tudok róla, annyit igen, hogy az első film, amelyben egy ember gondolatait mutatják be.
Dr. Caligari - Das Cabinet des Dr. Caligari - 1920 - német néma horror - 74 perc - Rendezte: Robert Wiene. Főszereplők: Werner Krauss, Conrad Veidt, Friedrich Feher. IMDb: 7,90. NON-USA IMDb: 8,01. Német expresszionista film, a híres Brüsszeli TOP12 tagja. A díszleteket három expresszionista festő festette.
Elég sajátos elképzelésem van a filmtörténeti korszakokról:
Kezdetben ugye kísérleteztek csak, nálam ez olyan 1914-1915-ig tart, Chaplin megjelenéséig.
Ekkortájt jelennek meg azok az elképzelések, amelyek később is láthatóak az egész estés filmekben. Nem nevezném meg, de ezek is igazából próbálkozások. Kb. olyan 1930-ig.
1930-ban a Nyugaton a helyzet változatlan szerintem a nyitánya a mozinak, 1931-ben bombafilmek kerülnek premierre (M, Nagyvárosi fények, stb.) és remek német (pl. Fritz Lang) vagy angol filmek (Hitchcock) is jönnek.
A II. világháborúval az európai film egyre inkább vegetál, jönnek a szirupos, meg háborús propaganda amerikai filmek 1945-ig.
A háborút követően viszonylag hamar talpra áll a mozi, jön a Biciklitolvajok, japán filmek (Kurosawa, Ozu), Laurence Olivier.
Az ötvenes években lesznek újra a nagy sztárok, akiket már mi is láthatunk élőben gyerekkorunkban (itt legfőképpen magamra gondolok meg az én korosztályomra): Marlon Brando, Yves Montand, Audrey Hepburn, etc.
Az ötvenes évek végétől, hatvanas évektől jönnek a szupermozik, gyerekkorunk komoly élményei: James Bond, Kubrick, Clint Eastwood, Julie Andrews, Paul Newman vagy A piszkos tizenkettő. Ebből már Magyarországra is jut jó pár film a mozikba.
A 70-es évek Woody Allennel, Keresztapával, Al Pacinostúl, Robert De Nirostúl még mindig a kedvenceink, bár öcséink, gyerekeink alig ismerik (Belmondo, Delon). Lesz Star Wars is meg Alien.
Innentől már tisztán emlékszünk mindenre, a 80-as 90-es évek jobb filmjeit képes megnézni már a gyerekeink nemzedéke is (vagy tetszik nekik vagy nem).
Az ezredfordulót követően pedig a gyors, pörgős, erős ingerű filmek jönnek már, amik néha nekünk kicsit túl durvák vagy nyersek. Persze ekkor is születnek nekünk tetsző alkotások.
Kiírtam, melyek azok az Oscar-díjas filmek, amik meg vannak a korai időszakból, tehát találkozunk is velük.
1929 - A cirkusz (tiszteletbeli Oscar-díj)
1930 - Nyugaton a helyzet változatlan (legjobb film, legjobb rendező)
1932 - Grand Hotel (legjobb film)
Dr. Jekyll és Mr. Hyde (legjobb férfi főszereplő)
1935 - Ez történt egy éjszaka (legjobb film, legjobb férfi főszereplő, legjobb rendező, legjobb adaptált forgatókönyv)
1936 - Lázadás a Bounty-n (legjobb film)
1937 - Váratlan örökség (legjobb rendező)
1939 - Így élni jó (legjobb film, legjobb rendező)
Robin Hood kalandjai (legjobb látványtervezés/díszlet, legjobb vágás, legjobb eredeti filmzene)
Hófehérke és a hét törpe (tiszteletbeli Oscar-díj)
1940 - Isten vele, tanár úr! (legjobb férfi főszereplő)
Becsületből elégtelen (legjobb eredeti forgatókönyv)
1941 - Philadelphiai történet (legjobb férfi főszereplő, legjobb adaptált forgatókönyv)
A bagdadi tolvaj (legjobb operatőr, színes, legjobb látványterverzés/díszlet, legjobb vizuális effektusok)
Pinokkió (legjobb eredeti dal, legjobb eredeti filmzene)
1942 - Hová lettél drága völgyünk? (legjobb film, legjobb férfi mellékszereplő, legjobb rendező, legjobb operatőr - fekete-fehér, legjobb látványtervezés/díszlet - fekete-fehér)
Dumbó (legjobb eredeti filmzene)
Fantázia (tiszteletbeli Oscar-díj)
1943 - Mrs. Miniver (legjobb film, legjobb női főszereplő, legjobb női mellékszereplő, legjobb rendezés, legjobb eredeti forgatókönyv, legjobb operatőr - fekete-fehér)
1944 - Casablanca (legjobb film, legjobb rendezés, legjobb eredeti forgatókönyv)
1945 - Magam útját járom (legjobb film, legjobb férfi főszereplő, legjobb férfi mellékszereplő, legjobb rendező, legjobb eredeti forgatókönyv, legjobb eredti filmzene)
Hogy Európa is érintve legyen, Velence és az Arany Oroszlán (csak azok a filmek, amik még nem voltak korábban):
1934 - Krisztina királyné, A láthatatlan ember
1935 - Anna Karenina, Az asszony ördög
1937 - A nagy ábránd
1938 - Ködös utak
Ha már ennyire idefurakodott ez a Chaplin, megnéztem, hogy az IMDb-n, hogy értékelik a filmjeit. A könnyebbség miatt, most a rendezéseit tettem sorrendbe (így a Mack Sennettes korai éra kimaradt belőle) és kettészedtem az egy óránál rövidebb és hosszabb filmjeit. Érdekes, hogy a legjobb rövidfilm is összesítésben csak a kilencedik!
Nagy filmek sorrendje:
1. Nagyvárosi fények
2. Modern idők
3. A diktátor
4. A Kölyök
5. Aranyláz
6. A cirkusz
7. Rivaldafény
8. Monsieur Verdoux
21. A párizsi nő
22. Egy király New Yorkban
53. A hongkongi grófnő
ez az összes nagyfilmje, a rövidebbekből csak a TOP26-ig írtam ki. Egyébként egyetértek a nagyfilmes sorrenddel, kivéve, hogy a Rivaldafény méltatlanul alulértékelt, gondolom mivel hangosfilm. A kisfilmek elég összevissza vannak.
Rövidfilmek sorrendje:
9. A bevándorló
10. Kutyaélet
11. Chaplin, a rendőr
12. A fizetés napja
13. Chaplin revü (ez egy válogatás)
14. A szökött fegyenc
15. Semmittevők
16. A zarándok
17. Éjjel egykor
18. Chaplin a zálogházban
19. Chaplin korcsolyázik
20. Gyógyforrás
23. A csavargó
24. Chaplin a filmstúdióban
25. The Vagabond
26. Chaplin, a katona
Andris értett jól, így ő még nem nézte meg, de ha már így állunk, akkor ő bepótolja és megyünk a héten tovább.
Chaplin, a rendőr - Easy Street - 1917 - amerikai rövid vígjáték - 23 perc - Rendezte: Charles Chaplin. Főszereplők: Charles Chaplin, Edna Purviance. IMDb: 7,05. EU-IMDb: 7,45. Ezt Tomba kihagyta, így visszakerült. Ezzel Chaplin rövidfilmjeit be is fejeztük.
Aranyláz - The Gold Rush - 1925 - amerikai kaland-vígjáték - 69 perc - Rendezte: Charles Chaplin. Főszereplők: Charles Chaplin, Mack Swain. IMDb: 8,22. EU-IMDb: 8,19. Két Oscarra jelölték, de engem a téma miatt nem fogott meg annyira, talán egy magyar ember számára érthetetlen az arany keresése Amerikában. Jövő héttől már nem lesz azt hiszem olyan hét, hogy két Chaplin legyen, mert néhány (6) jobb filmje maradt csak... 138. az IMDb TOP250-ben.
1927-ben debütál a hangosfilm!
Amik kimaradtak, de választhatóak (ebben az esetben nem kell a fentiekből választani):
Egy nap boldogság - A Day's Pleasure (1919) - Charles Chaplin / Charles Chaplin, Edna Purviance
Kedvencem a hajós rész belőle, amikor a nyugágyat nem bírja összerakni. 17 perc. 6,36.
Semmittevők - The Idle Class (1921) - Charles Chaplin / Charles Chaplin, Edna Purviance
Úri huncutságok, bál, golf, talán nem olyan ütős rövidfilmje. 31 perc. 6,81.
A fizetés napja - Pay Day (1922) - Charles Chaplin / Charles Chaplin, Syd Chaplin
Talán a legjobb rövidfilmje nekem. Léhűtően dolgozik az építkezésen, majd amikor a pénzt megkapják, elisszák. Nekem sok jó poén van benne. 21 perc. 6,88.
A zarándok - The Pilgrim (1923) - Charles Chaplin / Charles Chaplin, Syd Chaplin
Talán a leguncsibb rövidje, mennyi sztorit loptak Chaplintől... nem jön meg a pap, akinek a bűnöző beszáll a helyére (Nem vagyunk mi angyalok, Jákob rabbi kalandjai, stb.). 40 perc. 6,76.
A párizsi nő - A Woman of Paris: A Drame of Fate (1923) - Charles Chaplin / Edna Purviance, Adolphe Menjou
Chaplin talán egyetlen filmje, amiben egyáltalán nem szerepel. Meg akarta mutatni, hogy tud drámát csinálni. Meggyőzően nem sikerült... 68 perc. 6,70.
Vagy...
Utazás a Holdba - Le voyage dans la lune (1902) - Georges Meliés / Georges Meliés, Victor André.
Egy nagyon korai darab, amit kézzel kiszíneztek és teljesen felújítottak. Annyira néma, hogy az inzerteket is kihagyták belőle, nem is kellenek. 12 perc. 7,95.
Türelmetlenség - Intolerance: Love's Struggle Throughout the Ages (1916) - David Wark Griffith / Lillian Gish, Mae Marsh.
Az Amerika hőskora (Egy nemzet születése) után kénytelen volt egy nem annyira rasszista filmet is csinálni. 176 perc. 7,72.
Választási sorrend: Zoli, Geró, Tomba, Andris
A tanulságok és egyeztetés alapján ez lesz akkor a rend.
- ha rövidfilm is van, akkor is csak egy film lesz a hétre
- meglepetés film nincs, de minden héten kirakok valami kuriózumot is
- a 6-6,99 közötti filmek nem lesznek benne, de odaírom amikor kimaradnak, így ha valaki azt szeretné inkább, akkor jelzi és neki nem kell abból a négyből azon a héten választani (a 4-ből nem választott film kimarad vagy továbbcsúszik). De két hétből legalább egyszer a 4-ből kell választani!
Bekerülésnél kivétel a 7 pont alatti filmeknél, hogy ha egy film 2. része bekerül, akkor bekerül az első is.
Ennyi!
Egyéb ötlet esetén jelezzétek kommentben.
Chaplin: A csavargó (1915)
Sajnos az értékelésem/véleményezésem, ha úgy tetszik kritikám a legjobb szándékom ellenére sem lehet maradéktalanul objektív!
Azt mondják egy kép felér ezer szóval, de egy jó filmben a jó dialógusok adják a lényegi részt! A fő problémát mégsem a némaság jelenti, hiszen a hang egyszerűen technikailag nem volt megoldható, hanem az idétlen esetlenkedés, ami szinte az összes általam látott némafilmet jellemzi. A korai filmek készítésekor a technika járt gyerekcipőben, nem értem miért kellet a „játéknak” is gyermetegnek, idétlennek, túlmozgásosnak lennie. Érdekes lenne egy korabeli színházi előadást megnézni összehasonlítás képen.
Engem személy szerint idegesítenek a túlzott gesztusok, az örökké ismétlődő olcsó cirkuszi gegek. A némafilmek valószínűleg már olyan távol állnak időben a mi valóságunktól, hogy semmiféle személyes kötödés vagy nosztalgia nem segíthet jótékonyan átlibbeni a hiányosságain. Gondolom a későbbi mozikkal (60-as, 70-es évek) ugyan ebből az okból vagyunk megbocsájtóbbak. Teknőben mosni sem vidám dolog, és a petróleumlámpa is csak rövid ideig romantikus egy-egy nyári estén..... a némafilmek nézése is kétes szórakozás a mai szemnek! Elismerem a filmtörténeti jelentőségét, és ezen belül Chaplin nagyságát, de nehezen hiszem, hogy a rajongók lelkesedésébe nem keveredik némi sznobizmus is.....
Mindezt - amennyire lehet - leküzdve futottam neki az első kötelező darabnak, szemem, szívem kinyitva. Sajnos pontosan azt kaptam amire számítottam.....
A történet nyilván szög egyszerű, Chaplin hozza a csavargó figurát. Egy bajba jutott hölgyet megment a rablóktól, cserébe a Gazda (feltehetően a lány apja) nemcsak vacsorával kínálja, de munkát is ad neki a ház körül. Persze több kárt csinál mint hasznot, kis híján felgyújtja a házat, de végül mégis hálásak neki, mert az időközben újra felbukkanó rablókat végérvényesen elkergeti. El is halmozzák minden földi jóval, ám a hölgy szerelmét azért nem kaphatja meg. Búcsúlevelet hagy hátra, és csavargóként elcsámpázik...... pont mint ahogy érkezett. Ennyi!
A szokásos csetlés-botlás, kalapemelgetés, pálcapörgetés, hanyatt vágódás. A feliratozás majdnem mindig felesleges, a gesztusok túlzóak. Akad azért néhány jó poén, személyes kedvencem, ahogy az éhes csavargó jobb híján egy marék füvet tép magának, de azt gyorsan megsózza mielőtt bemajszolná :)
Száz szónak is egy a vége, ez nem az a film, ami az előítéleteimet megváltoztatná némafilm ügyben! A magam részéről csak elszántaknak és/vagy elfogultaknak ajánlom!
A film adatait nem írom ide, az angol címe: The Tramp (milyen meglepő), ha valakit érdekel könnyen kibogarászhatja a neten! Osztályzat: 2
Ui: Szorgalmi feladatként a Chaplin a rendőr című filmet kaptam, de nem vagyok elég szorgalmas!
Eredeti cím:
Shoulder Arms
Történet:
A film egy kiképzőtáborban kezdődik, az ügyetlen csapatot látjuk (awkward squad), ahol Charlie szokás szerint csetlik-botlik. Egyszer csak a fronton találjuk magunkat Franciaországban, egy lövészárokban. Hősünknek csak nem akar megérkezni a csomagja otthonról. Végül mégiscsak kézhez kap egy irtózatosan büdös sajtot, amit csak gázmaszkban lehet elviselni, úgyhogy kézigránát gyanánt át is hajítja az ellenséges lövészárokba a németek közé. Chaplin 13 német foglyot ejt egy bevetés során, a kérdésre hogy ez hogy sikerült neki, a válasz: Bekerítettem őket. Ezután egy újabb küldetés, fának álcázva próbál az ellenséges vonalak mögé jutni. Később találkozik egy francia lánnyal is, akivel elfogják a Kaiser-t. Természetesen jár a kitüntetés, zajlik az ünneplés ... újra a kiképzőtáborban vagyunk, ahol bajtársai ébresztgetik Charliet az álomból.
Érdekességek:
Mikor Chaplin fának álcázva menekül a németek elől az erdőben, a háttérben az országúton látszik a gépkocsiforgalom.
Amikor Charlie egy csövön keresztül menekül a németek elől, kihúzzák a ruháját és a cipőjét, de a csőből kimászva újra rajta van a cipő.
Értékelés: ●●●●●●●●●● (5/10)
Feltöltöttem a gmail-es tárhelyre a feladványokat, képes + filmrészlet. A képesből készítettem hármat is, ki kéne választani, hogy melyik lenne az optimális (Chaplin a katona - képek A, B, C címen megtaláljátok a Geró mappában). A lényeg, hogy ne legyen túl hosszú, viszont legyen elég idő a képek kitalálására. Ez fontos lenne, mert a már elkészült és a további feladványokat is ez alapján készíteném el.
Szöveges feladvány lehetne: Híres nevettető, a fronton egy büdös Limburgi sajtot kézigránátként használva, áthajítja azt az ellenséges német lövészárokba. Ki ő?
